Hampi

Hétvégén egy újabb világörökségi helyszínen jártunk. Hampi elsősorban a templom(rom)okról nevezetes, de a sziklamászók is szeretik a környéket. Utóbbinak köszönhető, hogy ott jártam, Levit és Charlie-t ugyanis ez vonzotta ide, én csak csatlakoztam hozzájuk, ahogy Endre is. Rengeteget utaztunk miatta (oda-vissza 1000km, ami a fekvőrendőrrel teletűzdelt utakon egy örökkévalóságig tart), de megérte, nagyon kellemes, hangulatos hely. Találtunk egy igazán jó idegenvezetőt, így már nagyjából tisztában vagyunk Visnu isten 10 reinkarnációjával is. Nem biztos, hogy a félig állat alakúakat föl tudnám sorolni, de a legutóbbiak: Rama, Krishna és Buddha, a tizedikre pedig még várni kell. Nem is lenne igazi vallás valamiféle megváltóvárás nélkül. :-)

A szállásunkat egy folyó választotta el a látnivalóktól, motorcsónakkal lehetett átkelni. Maga a szoba a felejthető kategóriába tartozott, viszont a madarakkal teli kert, a terasz a hintával, a csillagos ég, a kilátás a hegyekre és rizsföldekre meg az étterem a lámpáival ideális Valentin-napi környezetet teremtettek. "Csak" a megfelelő személy hiányzott az idillhez...