Előzetesen nem írtam semmi konkrétumot a terveimről, csak célzást tettem rá, mert nem akartam elkiabálni, és egy picit bizonytalan is voltam, hogy tényleg jó lesz-e ez nekem. A vizsgaidőszak viszont kiváló alkalom az írásra (bármit megteszek, csak még egy kis ideig ne kelljen tanulni :) ), és most már biztos vagyok benne, hogy megtaláltam a helyem.
Az ELTE-BTK fordító és tolmács mesterszakjára járok. Eredetileg azzal az elképzeléssel jöttem ide, hogy fordító leszek, mert az térben és időben is rugalmasabb munka, aztán amikor meglepően jól ment a tolmácsolás (persze nem lett belőlem egy csapásra profi, csak a saját elvárásaimon felül teljesítettem), kezdtem hajlani rá, hogy mégis inkább ezt a szakirányt válasszam. (Tizenévesen egyszer már álmodoztam arról, hogy tolmács leszek, nem is emlékszem már, mikor és főleg miért döntöttem úgy, hogy inkább közgazdász szakot fogok végezni...) Tehát lehet, hogy pár éve múlva én is így ülök majd a kabinban:
Egészen más egyébként a bölcsészkarra (vagy legalábbis a mi tanszékünkre) járni, mint a Műegyetemre. Gimi óta nem írtam ennyi házit, és a tanárok nagyjából a második héten már tudták a nevünket. "Újra kell tanulnom" szavakat, például Neptun helyett itt ETR van, HK helyett HÖK, KTH helyett TO, és szemináriumnak hívják a gyakorlati órákat, sőt jelentősége is van annak, hogy ezek nem előadások. Néha éreztem hátrányát annak, hogy eredetileg nem vagyok bölcsész, egy-két nyelvészeti fogalomnál csak pislogtam és gyorsan jegyzeteltem, hogy később utána tudjak nézni. Gyakran viszont éppen azt tapasztalom, hogy a gazdasági ismereteim előnyt jelentenek, például az angol szövegeknél nem akadok fenn olyan rövidítéseken, mint az IPO.
