Ugyan már régóta terveztük, de csak a héten jutottunk el moziba megnézni az Avatart. Be kell vallanom, a 3D hatás nem igazán fogott meg, csak néhány jelenetnél éreztem úgy, hozzátesz annyit a látványhoz, hogy érdemes magamon tartani a szemüveget, ami egyébként nyomja az orromat és a fülem mögötti részt. Például a lebegő hegyek a semmiben szétporladó vízeséssel tényleg lenyűgözőre sikerültek, de igazán a történet mondanivalója ragadott magával. Az egyik Greenpeace aktivistához hasonlóan nekem is az jutott eszembe, hogy ez valójában nem valami távoli jövőben, egy távoli bolygón játszódik, hanem a jelenben a Földön, és vegyük már észre, hogy mit teszünk éppen tönkre. Volt egy mondat, ami azóta is visszhangzik a fejemben: "Mégis, mit tudnánk nekik felajánlani, sört?" És tényleg: szerintem az emberek többségének egész felnőtt életében nincs annyi flow élménye, mint egy na'vinak egyetlen nap alatt. A főszereplő Jake számára már maga a járás is boldogság, ahogy érzi a lába alatt a talajt, és újra képes mozgásra bírni a testét. Sőt, időnként szinte eggyé válik egy másik lénnyel, amit szavak nélkül irányít - ez hihetetlenül gyönyörű élmény lehet! (Aki tud lovagolni, biztos tapasztalt már hasonlót, én nem jutottam el erre a szintre.)
Azóta olvastam néhány kritikát a filmről, és meg vagyok róla győződve, hogy aki hiányolja belőle a bonyolultabb történetet, az még ezeket az "egyszerű" dolgokat sem értette meg.
Azóta olvastam néhány kritikát a filmről, és meg vagyok róla győződve, hogy aki hiányolja belőle a bonyolultabb történetet, az még ezeket az "egyszerű" dolgokat sem értette meg.
Szia Réka,
VálaszTörlésmi is megnéztük a filmet és nagyon sokat vesézgettem az élményt magamban. Azt hiszem, a Te megfogalmazásod teljesen visszaadta a lényeget... úgyhogy abba is hagyom az agyalást rajta! :)
Örülök, hogy sikerült rendet tennem a fejedben. :D
VálaszTörlésA viccet félretéve: nemrég olvastam Csíkszentmihályitól a Flow című könyvet, szóval volt mihez kötni.
Tudod most kedvet kaptam hogy megnézzem a filmet. Bár még mindig tartok tőle hogy több heti esti terhet ró majd rám a tehetetlenség érzete, meg az, hogy ne utáljak mindenkit aki nem érti, érzi, hogy mi történik körülöttünk, velün, bennünk, általunk.
VálaszTörlésA magamon tartott felelősség pedig jelenleg is eléggé nyomszat... azt hiszem nem vagyok abban az életelyzetben amikor még egy ilyen film nyilt egyszerűséggel megfogalmazott lényegét a helyén tudnám kezelni. Félek ettől a filmtől...