Bonn/Köln - 2. és 3. nap

A tegnapi városnézésből éjjel fél egykor értem vissza a szállodába. Ez egyébként a második kör volt aznap, ugyanis Laci nagyon szomjazott, és rávett minket, hogy a pályaudvarról rögtön kocsmát keresni induljunk. Hülye ötlet volt laptoppal és irodai öltözékben… 9-10 körül jöttünk vissza lepakolni és átöltözni, de már csak ketten vettük a fáradságot, hogy újra nekivágjunk a turistáskodásnak. A dóm egyébként nagyon szép kivilágítva is, a koncertről viszont épp lemaradtunk. Köln – régi, európai városhoz illően – kellemes, hangulatos főtérrel és környező (sétáló)utcákkal büszkélkedhet. Ugyanez Bonnról is elmondható, ahol ma néztem körbe. A többiek egy hosszabb ideje itt dolgozó kollégájukkal akartak találkozni, aki tulajdonképpen szimpatikus volt, csak azt éreztem időpocsékolásnak, hogy amíg még süt a nap, egy helyben ücsörögjünk több korsó sör társaságában, ráadásul ketten is dohányoztak a társaságból, és füstben fuldokolni végképp nem akartam, tehát inkább nekivágtam egyedül a városnak. Kicsit meglepődtek rajta, főleg mivel térkép nélkül indultam el, csak a megérzéseimre hallgatva. Rábukkantam néhány kisebb érdekességre, amiket valószínűleg elkerültem volna, ha együtt maradunk, pedig számomra ezek adják az utazás varázsát. Sétáltam például a Budapest utcában, találtam egy baba- és mackójavítót, és a Hegedűs lány számára is tartogatok egy apró meglepetést. (Hétvégén töltök föl képeket, ígérem.) A Telekom expresszről már eddig is tudtam, hogy létezik, de ma utaztam is vele egy rövid szakaszon. Amúgy egy átlagos villamos lenne, csak teljes egészében T-reklám borítja, és az útvonalának egy része kifejezetten a magenta színű irodákat szolgálja ki. Elég sok van belőlük errefelé. :) Kölnben pedig szezonálisan a melegek koncentrációja nőtt meg, ugyanis ezen a héten rendezik a városban a VIII. Meleg Játékokat (Gay Games). A hotel előtt is nagy plakát hirdeti az eseményt, a fiúk teljesen ki is akadtak rajta, amit csak tetézett, hogy első este négyesben, piros szívecskés gumicukros zacskóval a kezükben sikerült betévedniük egy melegbárba. Zoli azóta sem heverte ki, hogy "úgy néztek rá, ahogy ő szokott a nőkre". Mondtam neki, hogy most legalább rájöhetett, milyen kínos tud ez lenni... Szerintem egyébként túlreagálják a helyzetet, nem kéne cikibbnek érezni, mint ha egy számukra nem vonzó nő közeledne hozzájuk. Persze szokatlan, hogy azonos neműeket látunk kézenfogva sétálgatni. Én is meglepődtem, mikor néhány hónapja egy ismerős srácról megtudtam, hogy a fiúkat szereti - de ez nem befolyásolja azt, hogy kedvelem őt.