Vasárnap zár a Magyar Nemzeti Galéria meghosszabbított kiállítása. Anyuék ma másodszorra nézték meg, én először jutottam el, és nagyon meglepett, hogy nem volt tömeg. Csak egy-két gyerekcsoport zavarta meg a nézelődésünket, de amikor elvonultak, teljes nyugalomban, kellő távolságból szemlélhettük a festményeket. (Nem volt az iskolásokkal különösebb baj, csak sokan voltak egyszerre egy helyen.)
Rengeteg festő műveit mutatták be, köztük egyet nagy kedvencemtől, Paul Signac-tól:
Kivételesen nem az nyűgözött le, ahogy a vizet megfestette (ebben szerintem egyébként verhetetlen), hanem az, milyen tökéletesen kavarog, majd oszlik el a levegőben a füst.
Voltak természetesen más remekművek is. Többször visszamentem a tárlat elejére, hogy sorra végignézzem őket - újra és újra.
Rengeteg festő műveit mutatták be, köztük egyet nagy kedvencemtől, Paul Signac-tól:
Kivételesen nem az nyűgözött le, ahogy a vizet megfestette (ebben szerintem egyébként verhetetlen), hanem az, milyen tökéletesen kavarog, majd oszlik el a levegőben a füst.
Voltak természetesen más remekművek is. Többször visszamentem a tárlat elejére, hogy sorra végignézzem őket - újra és újra.
Sisley:
A jobb alsó sarok zseniális! Vajon mennyi ideig kellett figyelnie a tükröződéseket, míg végre sikerült így elkapnia a látványt?
Szinyei Merse Pál:
Virágzó almafák - néhány méterről tökéletes a térhatás. Sőt, az ember szinte látja magát, amint odamegy, és leheveredik a fa tövébe.
Renoir:
Csodálatosan élénk színek.
Monet:
Perlmutter Izsák:
Erről a festőről most hallottam először, de biztosan nem utoljára.
Szintén új név volt számomra Maximilien Luce-é, de sajnos az ő kiállított képét nem találtam meg, mivel cím nélküli alkotás (útépítő munkásokat ábrázol).
Szintén új név volt számomra Maximilien Luce-é, de sajnos az ő kiállított képét nem találtam meg, mivel cím nélküli alkotás (útépítő munkásokat ábrázol).
Csók István:
Délszláv útikönyvbe illő kép.
Cézanne:
Ilyen reggelekért érdemes korán kelni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése