Úgy látszik, a BMW-nél nem szelektálták az autóvásárlási szokásaik alapján a tesztvezetésre jelentkezőket, mert Balázs kapott időpontot vasárnap délelőttre. Nem tudom, miért, de úgy döntött, hogy nem az új limuzint, hanem az X1-et akarja vezetni. Nekem lényegében mindegy volt, az én rutinommal kínszenvedés Pesten autózni, ezért csak utasnak mentem. Egyébként sem vonz ez a márka, a terepjárókat meg egyáltalán nem tartom szépnek. Azt elismerem, hogy nagyon erős a motor, emelkedőn is gond nélkül gyorsultunk, és szinte észre sem vettük, már 150-nél járt a mutató. Érzésre viszont nem volt semmi különös. Kicsit duzzogtam is magamban, mert hátra kellett ülnöm (az értékesítőnek "jár" az anyósülés, ami szerintem baromság, főleg, ha a reklám szlogenje is az élményt helyezi a középpontba), viszont remekül szórakoztam azon, hogy Balázs mindenfélét kérdezgetett: ez szériatartozék vagy extra, van-e jobb minőségű hifi, milyen motorral lehet még kapni, stb. Sőt, a végén kért katalógust és árlistát is. (Előbbi német nyelvű, ami szerintem nem igazán elegáns megoldás egy magyarországi szalon részéről.) Mintha komoly érdeklődők lettünk volna! :)Dolgunk végeztével átballagtunk a közeli Citroën kereskedésbe, ahol nyílt hétvégét tartottak az új C3 tiszteletére, és ha már így belejöttünk, azzal is mentünk egy kört. Annyira más volt a hangulata az egésznek! Először is: léggömbök díszítették az összes kiállított autót, ami picit talán gyerekes, de nekem tetszett, mert barátságo
s légkört teremtett. Az eladók nem voltak olyan elegánsak, és nem is vették magukat annyira komolyan. Ez jól jött, mert ülhettem elöl, és lássuk be, a szélvédőn át feltáruló panorámát onnan lehet igazán élvezni. (Nem is értem, hogy juthat valakinek eszébe egy potenciális vásárlót arra kárhoztatni, hogy a hátsó ülésen szorongjon...) Tehát lelkesen kocsikáztunk, Balázs megint érdeklődött a technikai részletekről, és megbeszéltük, hogy keresnek minket, ha a C4 Picassót vagy az automata sebváltós C5-öt is lehet majd vezetni. Bevallottan elfogultak vagyunk a francia autók, és különösen a Citroënek irányában. Úton hazafelé arról beszélgettünk, hogy eredetileg eszünk ágában sem volt új autót venni, de most már erősen gondolkozunk rajta, milyen jó lenne. :)
s légkört teremtett. Az eladók nem voltak olyan elegánsak, és nem is vették magukat annyira komolyan. Ez jól jött, mert ülhettem elöl, és lássuk be, a szélvédőn át feltáruló panorámát onnan lehet igazán élvezni. (Nem is értem, hogy juthat valakinek eszébe egy potenciális vásárlót arra kárhoztatni, hogy a hátsó ülésen szorongjon...) Tehát lelkesen kocsikáztunk, Balázs megint érdeklődött a technikai részletekről, és megbeszéltük, hogy keresnek minket, ha a C4 Picassót vagy az automata sebváltós C5-öt is lehet majd vezetni. Bevallottan elfogultak vagyunk a francia autók, és különösen a Citroënek irányában. Úton hazafelé arról beszélgettünk, hogy eredetileg eszünk ágában sem volt új autót venni, de most már erősen gondolkozunk rajta, milyen jó lenne. :)
Magával ragad a fogyasztói társadalom, mi? ;-) Amúgy a Citroën tényleg jól néz ki, de fura lehet úgy vezetni, hogy folyton az orrod előtt van az Eiffel-torony. :-D A batár terepjárókat én sem bírom.
VálaszTörlésEgyszer én is fogok tesztvezetni:D egy fiat 500at. Csak előbb rutint szerzek a Pesti vezetésből:D. És engem csak a hifi, a légkondi, a műszerfal színe fog érkelni:D.
VálaszTörlésDe jó hogy szoltál hogy autóvásárlási szándék nélkül is kalakítja a vágyat a tesztvezetés hogy megvedd a kocsit, mert így óvatosabb leszek:D
:D Igen, nagy a csábítás! Szerencsére van annyi eszem, hogy vásárlás előtt végiggondoljam: ha saját autóm lenne, minden nap egyedül kéne reggel bejárnom és este hazamennem, sőt olvasni sem tudnék közben - szóval nem lenne nyerő. :)
VálaszTörlés